21.rész

                                                 ~ Összetört szívek ~

Elérkezett az este, én pedig egybe voltam zárva 4 pasival. Valójában nem zavart, már megszoktam.

- Lemegyünk a medencébe. Ti jöttök? – nézett ránk Harry. Liamre néztem, látszólag semmi kedve nem volt hozzá.

- Mennyetek csak, mi maradunk. – válaszoltam, már a lefelé futó fiúknak. – Nem hiszem el, hogy fagyoskodnom kellett azért, mert elfelejtettük beállítani a fűtést a medencénél. – röhögtem, ugyanis mikor apa hazajött, elmondtuk neki, hogy szétfagytunk a medencébe, ő pedig röhögve közölte velünk, hogy a fűtést be kellett volna kapcsolni. Igen, ennyit a logikánkról.

- De ha nem fagyoskodsz, akkor nem végezzük egy ágyban. – nyomott egy puszit a nyakamra. Kirázott a hideg, bőröm libabőrös lett. Ezt Liam észrevehette, mivel nyakamat kezdte el csókolgatni. Nevetve próbáltam ellenkezni, de nem túl nagy sikerrel. A végén már egymáson feküdtünk és röhögtünk. Fogalmam sincs, hogy kerültünk ilyen pozícióba, de sikerült.

- Végre, ma este már nem a vendégszobába kell aludnom, egyedül. – duruzsolta a fülembe.

- Mert, hol fogsz? – játszottam vele.

- Melletted. – puszilt szájon.

- Hát.. nem is tudom. – csókoltam meg. – Amúgy jöhetsz. – a kezét nyújtotta, és segített felülni a kanapén.

- Mit csináljunk? – nézett rám gyönyörű szemeivel.

- Te mit szeretnél? – döntöttem oldalra a fejem.

- Tudod, lenne pár ötletem. – mosolygott, miközben a számat nézte. Fenekem alá nyúlva felemelt, én pedig a dereka körül kulcsoltam össze a lábam. A szobám felé kezdett vinni, miközben egy pillanatra sem hagyta szabadon a számat. Becsukta az ajtót, majd ledöntött az ágyra..

                                                                  ~ Liam ~      

Örültem, hogy épségben eljutottam a szobáig, és egyszer sem estem orra. Az ajtót berúgtam a lábammal, majd Debbyt az ágyra fektettem. Fölé hajoltam, és úgy csókoltam tovább. Lába még mindig derekam köré volt csavarva, keze pedig nyakam köré. Úgy csüngött rajtam, mint egy kis csimpánz, nagyon aranyos volt. Valahogy megéreztem, hogy még azt nem akarja. Bár azok után, amit a volt pasija művelt vele, teljesen megértem. Elhúzódtam, hogy a szemébe tudjak nézni.

- Megnézünk egy filmet? – kérdeztem.

- Aha. – küldött felém egy hatalmas mosolyt. Szépen lassan felálltam, majd a DVD-k között keresgéltem valamit. Egy vígjáték mellett döntöttem.. mikor a lemez már a lejátszóban volt Deb mellé vágódtam, ő pedig hozzám bújt. A filmre nem nagyon tudtam figyelni, el voltam foglalva szerelmem nézésével. Egy perce se tudtam levenni róla a szemem. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mivel Debby elképesztően csinos, szép, és bájos lány. Az elejétől fogva beleszerettem, és az, hogy ez az egész viszonozva is lett, eszméletlenül jó érzés.

A filmnek lassacskán vége lett. Mikor szólni akartam Deb-nek, észrevettem, hogy elaludt. Egy mosollyal az arcomon csúsztattam le az ágyra, majd mellé feküdtem és betakaróztam. Az emberek elképesztően aranyosak alvás közben. Mosolyogva néztem, ahogy szája felfelé görbül, biztos valami szépet álmodik..

                                                                 ~ Roxi ~

- Köszönöm az estét Zayn. – pusziltam szájon. Ő valamivel hevesebbnek bizonyult, mivel azonnal megcsókolt. Egy kicsit sem ellenkeztem. A szoba felé kezdett tolni, miközben egy percre se vált el a számtól. Az ajtót kulcsra zárta, és az ágyra döntött. A cipőmet lerúgtam, mely koppanással ért földet. Zayn elkezdte lehúzni rólam a ruhát, én pedig pólójától szabadítottam meg. Minden ruha szépen lassan lekerült rólunk, és átadtuk magunkat az élvezetnek..

                                                                  ~ Liam ~

Másnap reggel korán keltem, Debby még javában aludt mellettem. Nyomtam egy puszit a homlokára, majd rendbe hoztam magam, és lementem a többiekhez. Nagyban röhögtek valami hülyeségen.

- Hello. – köszöntem.

- Szia, te félisten. – rebegtette rám a szempilláit Lou. Megforgattam a szemem, majd leültem a kanapéra, és felmentem Twitterre. Egy 10 perc után, Zayn csoszogott ki hozzánk egy nagy ásítás kíséretében.

- Sziasztok. – köszönt.

- Hello. – viszonoztuk egyszerre.

- Milyen volt az estétek? – tette fel Niall a kérdést.

- Lefeküdtem Roxival. – vakarta meg a tarkóját Zayn.

- Komolyan? – emeltem fel a pillantásom a telefonról.

- Aha. – húzódott mosolyra a szája.

- És te? – kérdezett vissza.

- Én nem. Filmet néztünk. Nem akarom erőltetni. Azok után, amit a volt pasija csinált vele, nem akarom. – heves bólogatás jelezte, hogy egyetértenek velem.

- Srácok, ti szerelmesek vagytok? – dőlt előre Loui.

- Én igen. – vágtam rá gyorsan.

- Én már nagyon ott tartok. – motyogta Zayn, maga elé bambulva.

- Aztán nehogy miattatok legyenek összetört szívek. – kezdte az oktatást.

- Ezt, hogy érted? – nézett Harry a mellette ülő Loura.

- Srácok. 3 hét múlva, másfél hónapos turné. A lányokat nem vihetjük magunkkal.

- Basszus. – jött rám a felismerés. A turné teljesen kiment a fejemből. Látszólag Zaynnek is most esett le, hogy mi van. – Nem akarom emiatt elveszíteni.

- Meg kéne nekik mondani, nem? – habozott Harry.

- Mit kéne megmondani? – jött le már teljesen kész állapotban Debby.

- Semmit. – húztam az ölembe, majd szájon pusziltam.

- Biztos? – nézett körbe. Louis rám nézett, én pedig jeleztem neki, hogy ne mondjon semmit.

- Aha. – hazudott. Láttam Debbyn, hogy nem nagyon akarja elhinni, de azért vállat vont és fejét a vállamra hajtotta.

- Deb, nagyon utálni fogsz? – érdeklődött Niall.

- Mit csináltál Niall? – motyogta a nyakamba. Leheletétől kirázott a hideg. Mikor észrevette elmosolyodott, és nyomott egy puszit a nyakamra.

- Nem akarsz valami kaját csinálni? Olyan régen ettem már igazi kaját. – nézett rá kiskutya szemekkel.

- Pontosabban 3 napja. – csatlakozott Harry is.

- Mit csináljak? – húzódott vissza ülő helyzetbe, majd az éhenkórász társaságra nézett.

- Lepj meg. – csillogtak Niall szemei. Debby felállt az ölemből, majd a konyha felé vette az irányt. Louisra néztem, aki pillantását az enyémbe fúrta.

- Mikor mondod meg neki? – tátogta.

- Nem tudom. – tátogtam vissza.

- Minél hamarabb. .

                                                            ~ Debby ~

Nem tudtam mi van a srácokkal, olyan volt, mint ha titkolnának valamit. Gyűlöltem a titkolózást. Miután végeztünk a kajálással, amit megjegyzek, én készítettem el, a nevét nem tudom, a szakácskönyvből néztem, elmosogattam. A nappaliba mentem vissza, ahol Roxi éppen Zayn szájával volt elfoglalva, a többiek a kertben voltak, Liam pedig éppen lefele jött a lépcsőn. Odasétáltam hozzá, és megvártam, míg elém ér. Kezét átkulcsolta a derekam körül, úgy húzott magához. Kezemet mellkasára helyeztem. Éreztem dörömbölő szívverését.

- Liam. – kezdtem bele. Haboztam, nem tudtam, hogyan kérdezzem meg.

- Baj van? – nézett rám.

- Remélem nincs. – feleltem félve..