7.rész

                                           ~ Bosszú & Vidámpark ~

Gyorsan átöltöztem, a vizes ruhákat a szárítóra tettem. Nem haragudtam Louisra hiszen ez csak egy tréfa, de a ruhámat sajnáltam. Eszem ágában sem volt lenyelni ezt az egészet, meg fogom bosszulni és már tervem is van, hogyan. Lentről ajtócsapódást hallottam, majd lépteket. Roxi és a fiúk jöttek át, valami olyasmiről beszéltek, hogy elmennek a vidámparkba, és hogy én elmennék-e apa szerint. Megigazítottam a hajam, felvettem a legszebb mosolyomat, majd lesétáltam a lépcsőn. Mikor Louis meglátott, szó szerint arrébb ugrott egy métert. „Ez az, féljél csak.” - gondoltam magamban.

- Jól vagy? – kérdezte Roxi. Ránéztem, bólintottam egyet, majd elindultam Louis felé. A mosoly az arcomon ugyanolyan kedves maradt. Nagyon nem értette az arckifejezésemet, mindig hátrált egy-egy lépést.

- Drága, kedves, aranyos, répaimádó Louis. – mondtam lassan miközben figyeltem, hogy egyre jobban közeledek a megbosszulás felé.

- Deb, ugye nem akarod.. – nem tudta apa befejezni, mivel Louis hatalmas csobbanással a medencében landolt. Nem figyelt hova hátrál, bele tereltem a medencébe. Mikor feljött röhejesen fújta ki a száján a vizet, amin nevetni kezdtem. Mindenki kijött a csobbanásra és mellettem állva nevettek. Louis kiúszott a medencéből, felült a szélére, majd felállt. A ruhájából, a cipőjéből és a hajából is csurgott a víz.

- Békét ajánlok. – nyújtotta felém a kezét. Megráztam, majd megfordultam. – De nem most! – ordította Louis, átkarolta a derekam, majd beugrott velem együtt a medencébe. Nem hittem el, hogy már megint öltözhetek át. Mikor feljöttem hatalmas vízi csata vette kezdetét Louis és köztem. Egy kis idő után meguntam és kiszálltam a medencéből, Louisnak meg segítettem kikászálódni.

- Gyönyörűek vagytok. – mért végig apa nevetve.

- Ugye? – kérdezett vissza ez az őrült répagyerek. – Jól áll. – nézett rám szemöldök húzogatva. Újabb nevetés.

- Amúgy, a vidámparkba megyünk, és jó lenne, ha jönnél. – nézett rám Zayn. – Hullámvasutaznánk.. – kezdett bele a felsorolásba, de Harry egy hatalmasat fújtatott.

- Gyűlölöm a hullámvasutat. – morogta.

- Te is? – néztem rá.

- Te se szereted? – csillant fel a szeme.

- Gyűlölöm.. – forgattam meg a szemem.

- Juppí, van valami közös Hazzában és Amandában. – apa, az Amanda szó hallatán a szájában lévő kávét hangos fújtatással kiköpte. Ránéztünk, éppen fuldoklott a röhögéstől.

- Ezért lökted bele a medencébe, mert le Amandázott? – kérdezte.

- Részben.. Hozzám vágott egy répát, le Amandázott, és a fejemre borított egy vödör vizet. – soroltam. Apa csak röhögött. – Miért kellett Amandának nevezni?– forgattam meg a szemem, majd a lépcsőn kezdtem felmenni.

- Most meg hova mész? – kiáltott fel Liam.

- Átöltözni. Csurom vizesen mégsem mehetek vidámparkba. – nevettem, majd becsuktam az ajtót..

                                                             ~*~*~

Debby szerelése.

Debby smink.

A nagy vidámparkhoz érve megvettük a jegyeket, ami mindenre szólt, mindenhova felülhettünk. Niall egyből megrohamozta a popcorn-os standot, mi pedig követtük.

- Répás van? – kérdezte Louis. A kis hölgyike elég furán nézett rá, amit teljesen meg is értek.

- Nincs és nem is lesz te idióta. – szólta le Harry. Végül nem vettek semmit, mivel Louis csak a répás mellett erősködött.

- Mennyünk a hullámvasútra. – mutatott Roxi a nagy kacskaringós emelvény felé. Harry egy fájdalmasat sóhajtott. Kezem a vállára tettem, majd együtt érzően néztem rá.

- Nyugi, túléljük. – kacsintottam rá. Mosolygott egyet, majd megindultunk, hogy elfoglaljuk a helyünket. Zayn Roxi mellett, Louis Niallel, én pedig Harry mellé kerültem. Liam azt mondta, hogy nem bírja z ilyeneket, ezért ő lentről néz inkább minket. Ahogy végignéztem az előttem tornyosuló nagy lejtőkre és kacskaringós cuccokra, elfogott a félelem. Ki is szálltam volna, de elindultunk..

2 röhögő görcs között szálltam ki a kis kocsiból. Harry mellettem a hasát fogva nevetett. A többiek értetlenül néztek ránk.

- Volt előttünk egy pár.. – nevetett Harry. Mutatta, hogy mondjam el én, mert ő nem bírja.

- A pasi ott mondogatta, hogy ő mennyire bátor, meg már ült egy csomószor ilyenen.. És a menet közepén, a csajszi ölébe hányt. – nevettem. Mikor kicsit lenyugodtam a többiekre néztem. Roxi Zanyen legeltette a szemét. Megfogtam a kezét és elhúztam a másik irányba. A többiek értetlenül néztek rám.

- Addig ti válasszátok ki, hogy melyik a következő. – mosolygott Roxi. Bólogattak, majd vacillálni kezdtek. – Mi az? – förmedt rám.

- Szólni akartam, hogy túl feltűnően bámulod Zayn-t. Ne legyél már ennyire fanatikus rajongó. Ha azt mutatod, hogy a normális pasit látod benne, sokkal hamarabb a „férjed lesz”. – mutogattam a kezemmel.

- Azt mondod? – kíváncsiskodott. Bólogattam, majd visszamentünk a többiekhez.

- Kizárt, hogy én oda felüljek! – visszakozott Harry.

- Akkor majd te. – karolt belém Louis.

- Melyikre? – kérdeztem ijedten. Louis egy ilyen „kihányom az összes belső szervem” jellegű valamire mutatott. Ez ment lefele felfele balra - jobbra, forgott.. Egyszóval mindent csinált. Eddig még soha nem voltam rosszul az ilyen cuccokon..

- Én nem vállalnám be. Még én sem megyek, pedig én bírom. – mondta Niall.

- Na, gyere. – fogtam meg Louis csuklóját, majd húzni kezdtem. Felültünk erre a valamire. Még gyorsan vetettem egy keresztet, elmondtam egy imát, majd elindult ez a valami. Az egészet végig sikítottam. Azt hiszem 7 percig mentünk vele, mikor egy kislány miatt le kellett állítani, mert már kiadta az összes cuccost, ami benne volt. Mi is kiszálltunk a biztonság kedvéért. Eléggé szédültünk mindketten, ezért egymásba kapaszkodva lépkedtünk le a lépcsőn. A lábam és az egész testem remegett. Az utolsó lépcsőfoknál összecsuklott a lábam, és ha Liam nem kap el, pofával elvágódok.

- Jól vagy? – kérdezte.

- Aha. – húzódtam el gyorsan tőle. – Louis, te egy állat vagy. – néztem a mögöttem lévő emberkére. Ő is hasonló állapotban volt, mint én. Nem igen tudta hol van.

- Nem megyünk be egy étterembe? Éhes vagyok. – nyávogott Niall.

- Te mikor nem? – nevetett Liam. Végül mentünk Niall után, aki 2 óriás pizzát rendelt magának. Az orrom elé rakta.

- Kérsz? – kérdezte teli szájjal.

- Nem eszek, mert biztos hamar viszontlátnám. – mondtam. Louisra néztem. Az asztalon könyökölt, tenyere között a fejét fogta. – Kicsit fehér vagy. – nyomkodtam meg az arcát.

- Te is gyönyörűen nézel ki. – válaszolt. A nap további részében a többieket néztük, ahogy mindent kipróbálnak. Niall és Liam még a kisvasútra is felültek. A biztonságiak zavarták le őket, mondván, hogy zavarják a kicsiket. Louissal mi ketten élő hullán nézhettünk ki. A kis társaságunkhoz Harry is csatlakozott, aki egy lánchinta után, szintén lesápadt.

- Szerintem mi hazamegyünk. – szólalt meg Harry. – Jössz te is? – fordult felém.

- Megköszönöm, ha hazavisztek. – beszálltunk a kocsiba, majd elindultunk. – A többiek hogy fognak haza menni?

- Majd megoldják valahogy. – vihogott a volánnál ülő Louis. Megrántottam a vállam, majd azon imádkoztam, hogy minél hamarabb érjünk haza…